Kijev

Az ősi legenda szerint élt egyszer három fivér: Kijj, Khoriv, Scsek, és kishúguk Libid (hattyú). 
Egy nap a fivérek felkerekedtek vadászni. Ahogy átértek az erdon, gyönyörű helyre leltek: egy nagy folyóra (Dnyeper), amelyet 7 domb övezett. A legidősebb fivér, Kijj igy szólt: Ezen a helyen egyszer egy nagy város lesz.
Igy is történt. A városalapitó fivérek az új várost a legidősebb testvérről Kijev-nek nevezték el. A két kisebb fivér 1-1 dombot választott ki lakhelyül – ezeket ma Schekavitsa illetve Horivitsa dombként ismerjük.
A kishúgukról a nagy folyóba ömlő kisebb folyót nevezték el. (A Libigy folyó az évszázadok során elobb kis patakká zsugorodott, majd teljesen el is tünt.)

Kijev, Ukrajna 3 milliós fővárosa, a valamikori Kijevi Rusz bölcsője, a Dnyeper folyó partján fekszik. Sajnos az ősi város súlyos károkat szenvedett a II. Világháború alatt, számos pótolhatatlan építészeti és művészeti kincs semmisült meg.
Kijev leghíresebb épitészeti kincsei a Szt. Szófia Katedrális (itt koronázták meg a kijevi fejedelemeket), a "Podol"-nak nevezett ősi városrész, ahol St. András temploma is található (az ukrán barokk remekműve és az ukránok kedvenc temploma). A „Pecserska Lavra” – vagyis a Barlang-kolostor két XI. századi katedrálisból és egy harangtoronyból áll, valamint a föld alatt világhires katakombák láthatók.