Ukrajna

   Adatok
    Történelem
    Népviselet
    Borscs
    Ukrán nyelv
    A mai Ukrajna

 

Néhány adat (térkép):
Földrajzilag Ukrajna Európa legnagyobb országa (603,700 km2). Népessége: 52,1 millió fő (1992).
A népesség nagy része ukrán nemzetiségű, de nagy létszámú orosz (22%), valamint lengyel és magyar csoportok
is élnek az országban. 12 millió ukrán él a volt Szovjetunió utódállamaiban, és 4 millió az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália illetve Dél-Amerika területén. Ukrajna fovárosa Kijev (2,6 millió fő), amely Európa egyik legősibb városa.
Ukrajna nyelve az ukrán, amely a keleti-szláv nyelvcsaládhoz tartozik. 

Pecherska Lavra - Harangtorony Egy kis történelem:
A mai Ukrajna területén az első lakosok kimériai, szkíta, szarmata és gót törzsek voltak, akik virágzó kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki a római és görög területekkel. Az első szláv törzsek csak a VI. században jelentek meg, és a Balti és Földközi tenger közötti kereskedelmi útvonalak központjában megalapították Kijev városát.
Kijev lett a központja a IX. és XIII. század között virágzó államalakulatnak – a Kijevi Rusznak, amely Kelet-Európa vezető hatalma volt. Erre az időszakra esik a kereszténység felvétele (988 - Vlagyimir Nagyfejedelem) is. A Rusz hanyatlása a XII. században kezdődött, amikor mongol hordák támadták meg a területet. A tatár pusztítás után a XIV. században újabb hódítók jöttek, és a Kijevi Rusz hosszú időre lengyel-litván uralom alá került.

A XVII. században az Ukrán Kozákok saját államot alapítottak és súlyos harcok árán felszabadították Ukrajna nagy részét a lengyel elnyomás alól (1649). A lengyel-orosz háború során Ukrajna két tűz közé került, melynek eredményeként a XVIII. században az ország három részre szakadt: keleti, nagyobb részét Oroszország kaparintotta meg, Nyugat-Ukrajnán pedig Lengyelország és az Osztrák Császárság osztozott.

A XIX. századi romantikus és liberális eszmék az ukrán fiatalokra is hatottak. Az ukrán nemzeti mozgalmat értelmiségiek, tanárok, írók, költők és művészek vezették. Legkiemelkedobb közülük
Tarasz Sevcsenko volt: költő, drámaíró, festő, szociológus és hazafi egyszemélyben, akinek a munkássága nagy hatással volt az ukrán nemzeti öntudat fejlődésére. Az ukrán nacionalizmus végső célja Nagy Ukrajna volt: egy független ukrán állam, amely magába foglalja Orosz Ukrajna, Galicia és Ruténia területeit.


Az 1917-es Orosz Forradalom illetve az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése új lehetőségeket teremtett Ukrajna számára. 1917. novemberében Kijevben a Nemzeti Ukrán Közgyulés kikiáltotta az Ukrán Népköztársaságot és 1918-ban – válaszul a bolsevikok hatalomra jutására Oroszországban – a szabad és független Ukrajnát, amelyet hamarosan több mint 40 állam ismert el.

Szinte a kikiáltás napján az ifjú államnak fehér és vörös orosz csapatokkal, valamint lengyel és német haderővel kellett szembenéznie. Az éhinség egyik áldozataAz 1920-as évek elején a bolsevik csapatok elfoglalták Kelet-Ukrajnát és létrehozták az Ukrán Szövetségi Köztársaságot. Nyugat-Ukrajna nagy része ÉhinségLengyelországhoz, kisebb részei pedig Romániához, Magyarországhoz és Csehszlovákiához került. Az új kommunista vezetés számos ukrán hazafit végzett ki. Ukrajna történelmének legsötétebb periódusa 1932-33-ban következett be, amikor Sztálin nyugatra exportálta az erőszakkal begyűjtött ukrán gabonát és ezzel gyilkos éhínséget okozott az ukrán tagköztársaságban. Több mint 7 millió ukrán férfi, nő és gyerek halt éhen, és ekkor indult el a kivándorlók első hulláma Amerika felé.

Sevcsenko szobra a II. világháború idején1941-ben, amikor a német csapatok megtámadták a Szovjetuniót, Ukrajna megint lehetoséget kapott függetlensége kivívására. Nemsokára az ukrán nacionalisták Lvov-ban (Lemberg) kikiáltották a független Ukrán Köztársaságot. Válaszul a németek letartóztatták a nacionalisták vezetőit, német kolóniává tették Ukrajnát, és több millió ukrán fiatalt hurcoltak el a német hadigyárakba munkaszolgálatosként. A II. Világháború végére Ukrajna több mint 6 millió embert vesztett el (meghaltak vagy deportálták oket) és 18 ezer (!) falu pusztult el teljesen. A háború egyik szomorú momentuma a DINAMO játékosainak meggyilkolása.  

A háború végén a szovjethatalom visszaállította az Ukrán Szövetségi Köztársaságot – ezúttal Nyugat-Ukrajnát is beleértve. Az elkövetkező 70 éves szovjet uralom ellenére sem halt meg viszont a szabad és független Ukrajnába vetett hit. Számos ukrán – börtönt, koncentrációs tábort vagy kivégzést kockáztatva – állt ellen a Kreml russzifikációs törekvéseinek.

Jelentős változásokat a gorbacsovi „peresztrojka” hozott. 1990-ben megalakult az elso Ukrán Parlament egy többé-kevésbé szabad választások után. Júliusban ez a Parlament deklarálta a független Ukrán államot, és annak hivatalos nyelvét – az ukránt. 1991-ben megválasztották Ukrajna első elnökét: Leonid Kravchuk-ot és ezek után az Egyesült Államok elismerte az új ukrán államot.
Az elnyomás, politikai zűrzavarok és ökológiai katasztrófák (Csernobil) ellenére megvalósult a régi álom - a független Ukrajna. Az elszakadásnak viszont súlyos ára volt. A semmibol kellett létrehozni egy működő piacgazdaságot, aminek eredménye az életszinvonal drasztikus csökkenése lett a "szovjet" időkhöz képest. Ha a modern Ukrajnáról szeretnél további információkat, kattints ide. (vissza a lap tetejére)

Népviselet, népszokások, egyebek:
 Az ukrán népviselet nagyon színes. A hosszú ujjú, laza szabású hímzett ingek (polotno) háziszottesből (lenvászonból) készülnek. Sok faluban a férfiak a nadrágukon kívül hordják a gyakran térdig, sőt lábszárközépig érő ingeket. A nők bő szoknyát viselnek kis köténnyel.

A leghíresebb ukrán nemzeti étel – a borscs. Bár ez a gazdag leves számos szláv kultúrában megtalálható, a recept eredetileg Ukrajnából származik. A borscs tulajdonképpen céklaleves disznóhússal. A többi összetevo régióról régióra, családról családra változik. Egy ukrán mondás szerint: többféle borscs létezik, mint ahány politikai párt és mozgalom Ukrajnában…

Ukrajna hivatalos nyelve, az ukrán, a keleti szláv nyelvcsaládhoz tartozik. Legközelebbi nyelvi rokonok a belorusz és az orosz nyelv. Az irás a cirill betükön alapszik, az orosz ábécéhez képest néhány további betüvel kiegészitve. Elolvashatod az ukrán nyelv történetét és néhány lingvisztikai jellemzojét, ha ide kattintasz.
(vissza a lap tetejére)

bnyil.gif (1906 bytes)